Szakrális épületek

Szakrális épületek

Szakrális épületek

Szakrális épületek

Szakrális épületek

Szakrális épületek

Szakrális épületek

Két templom létezik a helységben. A régebbi a Boldogságos Szűz Mária Születésének fogadalmi temploma (a népi elnevezése Kisboldogasszony temploma, vagy a „Kisasszony“ temploma), melyet a települési iratok már a 14. században emlegetnek. A kompkikötő közelében található kis dombon helyezkedik el egy fenyőerdőben és számos turista, valamint zarándok látogatja. Az oltáron késő románkori fa dombormű található a 14. századból, melyen Szent Anna (Mária anyja) látható a kis Máriával (Kisboldogasszony), valamint fogadalmi ajándékok – hajó-makettek és női kendők találhatók. A templom szeptember 8-án ünnepli a saját ünnepnapját, amikor a hívők az egész szigetről számos turista kíséretében elzarándokolnak a templomhoz és a Boldogságos Szűz Mária születését ünneplik. A másik templom a Keresztelő Szent János plébániatemplom, aki Lopar egyházközség védőszentje. Ez a templom a helység központjában található, és mindig nyitva áll hívei és vendégeik előtt. A nyári hónapokban idegen nyelvű miséket is tartanak, valamint templomi kórusok, szigeti férfikórusok koncertjeit és komolyzenei koncerteket rendeznek a templomban. A Lopari Egyházközség napja az Ivanja – Szent Iván napja, június 24-én, a lopariak pedig úgy ünneplik meg, hogy levendulából úgynevezett bubicéket készítenek, melyeket e napon elvisznek a templomba, hogy a pap megáldja azokat. E két templomon kívül érdemes megemlíteni azt is, hogy még ma is láthatók a valamikori Szent Miklós kistemplom romjai a település Sorinj nevű részén, melyet a tengerészek építettek, a Szent Rókus kápolna maradványai a lopari mező központjában, valamint egy épület maradványai az apró Lukovac-szigeten. A Szent Miklós templomocska maradványai a Sorinj-fok északi oldalán találhatók. A templomocska elhelyezkedése nagy jelentőséggel bír – a senji bóra széllökéseinek, és azoknak a nehézségeknek kitéve, melyekkel a tengerészek ott szembesültek, a templomocska fogadalmi jelképként épült, hogy megvédje őket, és azt Szent Miklósnak, a tengerészek védőszentjének szentelték. A templomocska egyhajós, északkeleti tájolású félköríves szentéllyel. A késő középkori századokban épült. Lopar Község egyik prioritása a kápolna maradványainak megőrzése, és eredeti funkciójának visszaállítása, a Szent Miklósnak szentelt több évszázados fogadalom folyamatosságának megújítása céljából.

A kis Szent Rókus kápolna a lopari mezőn található, a főúttól délre. A kápolna falai durván megmunkált mészkőből és rab-szigeti homokkőből készültek. Szent Rókust a nép a pestis és egyéb járványos betegségektől, valamint a láb, a kéz betegségeitől és a testen található sebektől védő védőszentként tisztelik. Mivel a pestisjárvány a múltban néhány alkalommal sújtotta a szigetet, a Szent Rókus kápolna a lopari mező közepén fogadalmi kápolnaként épült.